A korrekt újságírás
Pár hete megkeresett az Indextől Munk Vera emilben, hogy milyen remek is lenne, ha elmesélném neki, hogyan és miért rúgtak ki az előző munkahelyemről az istencsaszar.hu miatt. Nem tudom, honnan és miért kapta fel most ezt a témát, hiszen nem kimondottan újkeletű, szerintem rengetegen cikkeztek már ilyesmiről – vagy csak arra emlékszem, hogy anno az általam ismert blogokon (pontosabban: azokon a blogokon, ahol ismerik az istencsaszar.hu-t) ez egy ideig téma volt, majd lecsengett. Én is elfeledkeztem az egészről. Erre jön Munk Vera, és felzavarja az állóvizet, gondolva tán azt, hogy mekkora berobbanás lesz a szájbertársadalomba egy olyan cikk, amit (szerinte) még senki sem írt meg előtte.
Mindenesetre én illedelmesen visszautasítottam a felkérést – nincs nekem szükségem efféle kétes hírnévre, ráadásul ez a melós sztori már másfél évvel ezelőtt történt. Egyszerűen nem érdekel, már hírértéke sincsen. Aztán egyszer csak azt látom az Index ezen cikkének preview oldalán (ahonnan valaki az oldalamra kattintott, így rögtön láttam a refet a statisztikámban), hogy majd’ egy teljes posztot idézett tőlem, ráadásul bevágott részleteket a levelezésünkből is. Megírtam neki (ismét csak a tőlem megszokott, joviális stílusban), hogy EGYÁLTALÁN NEM szeretnék szerepelni a cikkben, távolítson el minden rólam szóló passzust – ha már nem kért engedélyt rá. Itt már nem arról van szó, hogy vállalom-e azt, amit régen írtam, hanem arról, hogy egyszerűen nem akarok riportalany lenni.
Erre a levélre azt a választ kaptam, hogy ő ugyan nem sértett semmilyen személyiségi jogot, úgyhogy punktum. Szerzői jogot viszont igen. Nem kért írásos engedélyt az istencsaszar.hu bármely részletének felhasználására. Váltottunk még pár izgalmas és forró hangulatú levelet, de a lényegen ez mit sem változtatott. Különben is: miért válaszoltam az emiljére, ha nem akartam nyilatkozni? Azért, mert jó nevelést kaptam, s ahelyett, hogy egy mukk (most kihagynám az erre rímelő gyenge szójátékot) nélkül töröltem (ahogy kellett) volna, megírtam neki, hogy NEM. Ezzel megadtam volna a felhatalmazást, hogy megírja az egészet? Azt hiszem, nem értette meg száz százalékosan, hogyha NEM-et mondok, az valójában NEM-et jelent. Úgy látszik, ez a híres, emlegetett újságírói emberség, etika és jogértelmezés. De sebaj, ha véres holttestemen keresztülvágtatva akar a média mocsarába csobbanni, hát legyen.
Itt a cikk: Index – Tech – Kirúgtak a blogom miatt
Amit más bloggerek gondolnak erről a huncutságról:
- sztahanov
- Énmagam minap
- Motomedia
- Mefiblog
- Bpcity
- Sesblog
- Onlinemarketing blog
- Nagykutya
Híres lettél, vazze… Gratulálok!
))
Bájdövéj, olyanról miért nem hallunk sohasem, hogy egy embert a blogja (a blogolása) miatt vesznek fel egy céghez?
Na végre elolvastam a te írásodat is. Mit mondjak erre? Újságíró…
Gondolj bele, hogy ő ebből a sztoriból egy magas látogatottságú (értsd: jól fizető) cikket kreált. Nem pereled be az illetőt? Tudok egy jó ügyvédet!
Levelet kaptam, lájf (én a küldő beleegyezésével publikálom):
Szia!
Az Index-cikk-kel kapcsolatban csak annyit szeretnék mondani, hogy Munkot sajnos én is ismerem egy hasonló eset óta, röhej, amit újságírás címszó alatt csinál a hülye. Amit tett veled, az a levéltitok és a szerzői és szomszédos jogok megsértése.
Kezdjük a levéltitokkal. Neked is jár a titokjog, ennek megsértése a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmény. A levéltitok főként írott levelekre értendő a jogszabályok elavultsága miatt, de emailre is értelmezik a bíróságok (mivel magántitok az e-mail is)! Akár egyéves szabadságvesztés jár a szándékos és jelentős megsértéséért (Munk megúszná egy kis büntetéssel, de az jó: kérhetsz kártérítést).
A Btk. 178. §-a vág ide. A szerzői jogok (1999. évi LXXVI. törvény) bonyolultabbak, de megilletnek téged! (Még a blogod megjelenéséről készült kép is aggályos.) Kérheted a jogsértés bírósági megállapítását (ezt gyorsított eljárásban teszik!), aztán a jogsértés megszüntetését, végül elégtételt is kérhetsz (újabb pénzmag).
További sok sikert;
Blogadmin
Éppen szünetelő újságíróként ilyenkor ég az arcom a “kollegák” miatt. Sajnos rengeteg ilyen eset van, s ha a sértettek annyiban hagyják, akkor lesz is.
Nem teljesen vág ige, de én sokszor azt sem értem, miért vásárolnak meg/látogatnak olyan lapokat az olvasók, amelyek ilyen eszközökkel élnek. Hiába szidjuk X magazint, ha közben napi szinten szponzoráljuk.
na ez már tényleg nem semmi… ez már aztán tényleg sértő… szerintem (is). Istencsászár, ezt most jól kikaptad, én fontolóra venném a helyedben, mennyit lehet nyerni egy ilyen peren… ki tudja, még akár egy új kacsalábonforgó libaól is összejön, csettintésre
Szerintem vesszőzzük meg!
khm, khm. szerzői jogok akkor sérültek volna, ha a forrásmegjelölés (jelen esetben hyperhivatkozás) nélkül idéztek volna. mivel jelen esetben egy már publikált dologról van szó. ahogy kivettem az indexen közölt információk, illetve idézetek itt mindenki számára, azaz a nyilvánosság számára elérhetőek (hacsak azóta nem törölted, mert az némiképp megbonyolítja a helyzetet), így felesleges szerzői jogi sértegetésbe ringatni magad. ez vontakozik szerintem az összes többi blogra. és ez sztem így is van jól, ha valamit nyilvánosságra hozol, publikálsz viseld következményeit, és addig nemigen sértenek szerzői jogokat, míg meg jelölik mi honnan van. maximum a személyiségi jogaidat sérthették meg.
Az igazat megvallva, az “idézetek” már nem elérhetőek a nyilvánosság számára, de ettől függetlenül senki nem kért tőlem engedélyt, hogy idézhesse azokat. Ha nem a szerzői, akkor a személyiségi jogaimat sértik meg – nekem teljesen mindegy. Nem akarok senkit és semmiért perelni, csak azt akarom, ha valamire NEM-et mondok, az legyen NEM.
Kicsit vitatkoznek avmannal.
Szerintem a szerzoi jogsertes azert valosul meg, -bar nem vagyok jogasz- mert forras megjelolessel sem kozolhet irasokat. Ami vilagosan meg is van irva a lega’l diszkle’merben:
“Minden itt található anyag a magát Istencsászárnak nevező, szén alapú életforma félig bomlott agyának szüleménye, engedély nélküli felhasználása nagyon csúnya dolog, ráadásul még büntetik is, úgyhogy amennyiben ez megoldható, tartózkodjon ezektől, illetve kérjen engedélyt rá minden ezirányú szándékát megelőzve.”
Hiaba publikaltak barmit a web-en, ha az oldal impresszumaban az van irva, hogy tilos a felhasznalasa – ld. indexen: “Tilos továbbá a kiadó elõzetes írásbeli engedélye nélkül a lap tartalmát tükrözni, azaz technikai mûvelet segítségével nyilvánossághoz újraközvetíteni, még változatlan formában is. ” – akkor egesz egyszeruen tilos felhasznalni.
De hiaba tepjuk a szankat a mi sztoikus istencsaszarunk ugyis azt mondja majd negyvenketto.
Tökéletesen egyetértek. Különben is:42!
Üdv!
“újságírók”-ról: egy közeli ismerősöm az egyik ker.TV -ben igen gyakran feltünik. Rendszeresen keresik újságírók külömböző dolgok kapcsán. Igen sokszor előfordul, hogy rákérdeznek valamire, hogy ezt vagy azt hallották itt vagy ott.Ő elmondja, hogy ez így nem igaz, vagy hogy így vagy úgy történt a dolog… erre lehoznak egy cikket pont fordítva, vagy igen kifacsarva mint ahogyan ő elmondta az “újságírónak”…
sőt volt olyan eset amikor egy műsor kapcsán felhívta a firkászt, hogy hülyeséget írt mire az közölte, hogy igazából még egy adást se látott abból a műsorból amiről írt…..
és ezek pénzt kapnak ezért…………
Szerintem ne kattogjatok ezen. Fogjuk fel élettapasztalatnak az elkövetkezendőkhöz. Nem is beszélve arról, hogy előbb kezdeném a Plútót lapos kövekkel dobálni, minthogy Magyarországon belemenjek egy fincsi perbe, lekötve magam az elkövetkezendő 5-6 évre…nyugodjatok bele az erkölcsi győzelembe. 42.
Anélkül, hogy bárki oldalára állnék, csak egy kérdés: mennyire ugrott meg az elmúlt pár órában, a cikk megjelenése óta az istencsászár.hu olvasottsága?
Lényegesen. Azt biztosan hiába mondanám, hogy ez a nyilvánosság engem nem érdekel, sőt, zavar, mert ilyenkor rá lehet húzni az emberre a “népszerűségre vágyik, csak az ellenkezőjét mondja” takaróját, pedig tényleg nem akartam ezt. Mint ahogy ez a posztból is kiderül.
Sajat tapasztalat az, hogy egy ilyen kiugro nap utan (Anglia, robbantasok Londonban elo) szinte masnap mar ugyanannyi a latogatottsag, mint annak elotte. Bar ez lehet az uncsi blogomnak is koszonheto.
Ne foglalkozz veluk, en csak annyit mondok 43
Szia Istencsaszar,
Vegre en is be tudtam jelentkezni…
En nem hagynam annyiban a dolgot… Mas siman perel pitianerebb dolgokert… Pl. “telefonosinternetlopasaert”
Jo mindent… Meg egy het… :O
G.
Per -> pénz -> lakásvásárlás
e-mailban ment:
“Kedves Veronika!
Bizonyára nem én vagyok az első, aki megjegyzi, hogy Istencsászár saját bevallása szerint nem nagyon adott Önnek engedélyt a cikkben szereplő, róla szóló rész közléséhez.
Én szeretem Istencsászárt, s a fenn említett affér is megerősíti véleményemet, a magyar újságíró szakma legalját jelentő kis ribancok (most Önre gondoltam) hozták olyan hírbe az Indexet, mint a gátlástalan “újságírás”, khm! fellegvára.
Szeretettel ölel: Dr. Stein”
A nagy és okos index mindig is érdekesen állt az ilyen “megengedem, nem engedem” dolgokhoz.. aminek egy újabb ékes példája ez is
stein
szerintem egy a lényeg: mi, és most, hogy a kedves újságiró még közzé is tette istencsászár linkjét, igy 5x annyi látogató tudja meg, hogy amit ez az ujságiró tett, az nem más, mint önmaga lejáratása
Ajánlom figyelmedbe Minőt érdemlünk postod alapigazságát…
Sajnos erre van igény, ezt lehet eladni, mert könnyen emészthető….