Szundi nélkül az élet
Habár a cím akár azt is sejtethetné, ennek a posztnak semmi köze nincsen a Hófehérke sleppjét képező törpék egyikének elhalálozásáról, sokkal prózaibb az ügy, úgyhogy a Disney-rajongók megnyugodhatnak, a poszt apropóján egyetlen mesebeli törpének sem esett baja.
Közel fél éve járok reggel 5-re dolgozni, aminek egyik feltétele, hogy legkésőbb 4-kor felkeljek. Szerencsére ennyire korán minimális a forgalom a városban, ezért kényelmesen kiérek Nagykovácsiba 22-25 perc alatt. A korai munkakezdésnek több napos és árnyoldala van, a jó benne az, hogy már délután 2 előtt itthon vagyok, a rosszak közé pedig az tartozik (bár, ez hozzáállás kérdése), hogy magabiztos narkolepsziás módjára gyakorlatilag bármilyen napszakban és bárhol el tudok aludni. Annyira persze azért nem kiélezett a helyzet, hogyha felbukom az utcán, rögtön alszom is egyet a járda szélén. Ha délután sikerül egy órácskát hunynom, akkor este semmi baj nincsen, nem is nagyon térek nyugovóra 10-11 előtt (tehát, marad 5-6 óra alvásra), ha viszont elintéznivalóm van, jönnek hozzánk, vagy szimplán csak Berci úgy gondolja, az ábécé általa ismert betűit kell órák hosszat ismételgetnie torkaszakadtából, akkor már este 7-8 körül tudatát vesztett zombi módjára billegek körbe s körbe a lakásban.
Amiért azonban ez a poszt íródott, az a legtöbb digitális ébresztőórán és ilyen funkcióval ellátott mobiltelefonon (azaz: minden mobiltelefonon) a szundi funkció. Mióta az eszemet tudom (már két éve), mindig adtam magamnak néhány plusz percet a reggeli ébredésnél. Azt persze sosem tudtam, miért pont 9 perc minden órán a szundi, de mióta magam állítom be (nem 9 percre) az új telón ezt az intervallumot, nem is érdekel. Pár hete egyszemélyes, és nem kifejezetten túlpropagált kísérletben vettem részt, melynek kifundálója is, és alanya is jómagam voltam. A kísérletben nem esett egyetlen állatnak sem baja, és meglepően kellemes eredménnyel zárult. Kitaláltam ugyanis, hogy zárójelbe teszem a szundit. Így Katának sem kellett reggel fél 4 és 4 között ötpercenként felriadnia, és én sem indítottam hat apró visszaalvással a napot. Az ébresztést pontban 4 órára állítottam, s mikor megszólalt a Csodabogarak tücsökzenéje, már talpon is voltam, Nem feküdtem vissza, nem kértem még haladékot, megbékéltem a sorssal. Az első egy perc borzasztóan kellemetlen volt, de miután visszatért a hibernálásból bennem az 1976-os év csúcstechnikájának számító személyi számítógép operációs rendszere, kis túlzással friss voltam. A nap további részében nem volt változás az előzőekhez képest.
Azóta hetek teltek el, és Szundi nem érdekel jobban, mint Morgó, Hapci vagy Tudor.









Egy hos vagy
Így csak egyszer ébredek fel négykor, aztán négy után arra, hogy a gyerek is felkelt négykor és megunta a sötétben bámulást…de az élet szép.
9 perc?
Az élet ilyen…
Amíg nem voltak gyerekek, a feleségem nem hagyott aludni, most már bekapcsolódtak a gyerekek is. Öööö… hát ez így talán nem hangzik jól, de talán megértitek, más-más motiváció és aspektus…
Ezért horkolok, szimplán az édes bosszú miatt.
Kata: a telefon 4-kor ébreszt, ha te fél 4-kor ébredsz, arról nem én tehetek.
Én egyszer találkoztam valakivel, aki hallott már valakiről aki nem használja a szundit. Már tudom, hogy igaz lehetett.
Ennél kevés jobb döntést hozhattál volna. Pld. a hipnózisnál a transzállapot mélyítésére használják a frakcionálás technikáját, ami kb. azt jelenti, hogy rövid idöre kihoznak a transzból mondjuk azzal, hogy kinyittatják a szemed – pont úgy, mint az ébresztöóra -, majd visszaküldenek – amit te öntevékenyen, a visszaalvással valósítasz meg -, amitöl mélyül a transz. Halálbiztos módszere annak, hogy x visszaalvás után mosott rongyként kezdhesd el a napot, hiszen se a transz feloldása nem történt meg, se kialudni nem tudtad magad. Tényleg csak önszuggeszció kérdése, hogy felpattanj az elsö ébresztésnél, mint ahogy az is, hogy eközben remekül érezd magad. Szóval szundi mondjon le!
Drága ICS,ha kijavítod a hibát, amit elírtam, akkor ne köss belém. Vagy köss, de akkor hagyd úgy a hibát, így értelmetlen.
Kata, olvasd csak el megint, nem javítottam egy betűt sem a hozzászólásodban.
Na akkor még egyszer…
Jó, akkor nem te nem tudsz írni, én nem tudok olvasni, most jó?
Nem jó, de most mit csináljak?
Bar tudom, nem iPhone-od van, hanem valami mas, de hatha arra is letezik, szal ez egy program, ami figyelemmel kiseri a mocorgasodat ejjel, es annak a mintaja alapjan kiszamolja mikor lenne optimalis ebreszteni teged. Szal a kutyut be kell rakni a parnad ala, aztan hagyni, hogy felebresszen, s mivel akkor probal ebreszteni, amikor elvileg amugy is ebren alszol, nem okoz nagy sokkot. Van ilyen cucc standaloneban is. Hatha
Bull is magyarázta nekem a mély és kevésbé mély alvási fázisokat, de én egyáltalán nem erről beszélek. Csupán annyi a lényeg, hogy remekül fel tudok kelni az első ébresztésre, nem okoz gondot. Ha viszont az óra akkor ébreszt, amikor ő akar, akkor az is megeshet, hogy előbb vagy később kelek fel, s egyik sem jó.